Attól a pillanattól kezdve, hogy valaki elkezdi biztosítani az autóját, a társaságok nyomon követik a volán mögött végzett tevékenységét. Annak értékelése, hogy valaki mennyire óvatos vagy figyelmetlen járművezető, közvetlenül befolyásolja a neki nyújtott kedvezményt és a felelősségre vonás javasolt díját. Érdemes átolvasni a Biztoshely bonus malus besorolásról szóló tájékoztatóját. Egyes társaságok a kötelező vagy a CASCO biztosítási díj kiszámításakor úgynevezett bonus malus-t alkalmaznak, azaz a jármű tulajdonos biztosítási előéletén alapuló kedvezmény- és emelési rendszert.
Vannak olyan társaságok is, amelyek nem adnak bónuszt a hibátlan vezetésért, de ennek ellenére a legkedvezőbb biztosítást kínálják a piacon. A biztosítótársaságok erre a célra külön besorolást használnak. Minden kármentes 12 hónapos biztosítási időszak után a bonus malus besorolásnak megfelelően egy díjosztállyal lejjebb kell lépni. Ezzel szemben, minden kárbejelentés egy besorolási osztállyal feljebb jutást eredményez.
Lássuk a bonus malus alkalmazásának szabályait!
A járművezető jogosultságát a bonus malus besorolásra a biztosítónak az előző biztosítási időszakban bejelentett káresemények száma határozza meg, nem pedig azok értéke. Váltás után a gépjárművezető a szóban forgó gépjármű felelősségbiztosítás igazolása alapján a kedvezményeket és emeléseket átviszi az új társasághoz. Fontos azonban tudni, hogy az alkalmazható kedvezmények összege az adott biztosító társaságtól függ. Ezért a biztosítóváltás után a bónusz az új besorolás szerint kerül kiszámításra.
A bonus malus rendszer fenntartja a folyamatosságot. A biztosítóváltással a járművezető a meglévő kedvezményeket és pótdíjakat is átadja a biztosítónak. Ez az aktuális besorolásról szóló igazolás alapján történik. Ha valaki javítani szeretne a bonus malus besorolásán, akkor nagy figyelmet kell fordítania a vezetés minőségére. Ezen kívül, néha meg kell fontolnia, hogy érdemes kárbejelentést tenni a biztosítónál. Ez akkor érvényes, ha a kár helyreállítása nem jár jelentős költségekkel és a biztosított képes azokat saját maga kifizetni anélkül, hogy a költségvetését túlságosan megterhelné.